Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



054. Nagykanizsa, Bajcsai utca

 

•Az utcát az 1864-es kataszteri térképen is mai nevével találjuk meg.

 

A 41. számú lakóház 1870-ből
(muemlekem.hu)
 

•A kiskanizsaiaknak mindig külön temetőjük volt. Jelenlegi helyén, az utca végén a temetőt 1770-ben, majd 1816-ban, 1827-ben is bővíteni kellett.

A szűkösség okozta gondok így sem oldódtak meg. Egy 1882-es hír szerint már négy-öt halottnak kellett osztoznia egy sírhelyen.

 

(1897)

 

 

Jáger Sándor temetkezési vállalkozó halottaskocsija a második világháború tájékán
(A háttérben Szalai László Bajcsy-Zsilinszky utca 92. szám alatti kocsmája. Szalai 1939-ben, negyvennyolc évesen halt meg.)

 

1943

 

A temető egyetlen sírboltja

 

 

•A sírkertben 1910-ig temetőkápolna nem, csak hullaház volt.

Ekkor határozta el a kiskanizsai származású Imrei Ferenc (nyolcvankettő évesen, 1935-ben halt meg), aki akkor Kisszabadkán (Muraköz) volt plébános, hogy 16 méter magas toronnyal, 10 méter hosszú, 5,5 méter széles temetőkápolnát építtet.

 

 

A kápolnában kívánta kialakítani családja sírboltját is.

•A kanizsai repülőtér már külterületen, a Bajcsára vezető országút keleti oldalán van (más értelemben: inkább volt).
A vitorlázó repülés helyi szerelmesei megalakítva az NTE szakosztályát gyűjtésbe kezdtek, hogy első gépüket beszerezhessék. A szükséges összeg előteremtése több, mint egy évig tartott. 1938 elején tudták megrendelni Esztergomból a Zögling I. típusú tanulógépet. (A további repülőket Kanizsán kívánták megépíteni. Így egyik tagjukat, Torma László asztalost Esztergomba küldték a szükséges ismeretek megszerzésére.)
A Rubik Ernő (1910-1997) rajzai szerint épült vitorlázó nyáron érkezett meg (postán, szétszedett állapotban), ki is állították a Rozgonyi utcai iskola tornatermében.
120 kilogrammot nyomott, fesztávolsága 10,5 méter, hossza 7 méter volt. Fából készült vázát vászon borította. Használata igényelhetett némi elszántságot, mert a gép teljesen nyitott orrában a kezdő pilóta úgy érezhette magát, mint az első repüléssel próbálkozó madárfióka.

 


Ilyen lehetett a kanizsaiak masinája is

 

1938 végén a tagság az addigi szakosztályi lét helyett az önállósodást választotta, megalakították a Nagykanizsai Sportrepülő Egyesületet. A következő évben vizsgázott (más reptereken) pilótáik száma elérte az előírást, a Magyar Aero Szövetség második repülőt, csörlős autót ígért, a város a hangárt építette volna fel, repülni mégsem tudtak.
Ugyanis az ésszerű ötlet megvalósítása − repülőtér kialakítása a kiskanizsai legelő egy részéből − akadozott. Az illetékes városi bizottság elutasította az elképzelést. Ahogy a Zalai Közlöny akkori címében fogalmazott: „A marhák nyugodt emésztése miatt nem indulhatott meg a vitorlázó-repülés Nagykanizsán”.
A későbbi háborús években a repülőtérrel kapcsolatos hírek szinte eltűntek az újságból, amik megjelentek, azok érdemi információkat nemigen tartalmaztak.
 

                          

1942

  

Például, 1943 májusában egy riportból megtudhatták az olvasók, hogy huszonkét kanizsai diák repülni tanul „valahol” egy repülőtéren. A reptér helyét − akkor már − bizalmas adatként kezelte az újság.
Ezzel szemben tény, hogy 1950 őszén megalakult a helyi Sportrepülő Kör.
1951. július 8-án pedig, járatnyitó ünnepség keretében, felavatták a Maszovlet (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) repülőterét e helyen. Az induló és érkező utasokat a Szabadság tér és a reptér között különjáratú busz szállította. A repülőjegy ára megfelelt a gyorsvonatiénak.

 

 

Ejtőernyős 1952-ből
(nagykar.hu)


A MASZOVLET, majd a MALÉV járatai a Budapest-Győr-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Budapest és a Budapest-Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa-Budapest vonalakon közlekedve használták a repülőteret. 1956 után a személyszállítást megszüntették, a légitársaság Erzsébet (Szabadság) téri irodája 1957 nyarán már nem működött.



A fogadóépület 1962-ben
(A képen az épület reptér felé forduló oldala. Balra az irodák, középen a fogadócsarnok, jobbra a gépek személyzetének szállásai. Az épületet rá és az országútra merőlegesen rövid bekötőút kapcsolta a forgalomba. Ennek északi oldala mentén húzódó hasonló stílusú épületben volt a reptéri parancsnok illetve a hangármester szolgálati lakása.)

 

Az utasokat Li-2 típusú gépek szállították

 

Kártyanaptár 1953-ból

 

Nincs tehát adatom arról, hogy a személyszállítás megindulásáig milyen időrendben történt a feltételek megteremtése.

1956 végén alakult meg a Nagykanizsai Repülőklub, amely az utasszállítás megszűnésével a repülőtér használója lett. Két szakosztállyal (ejtőernyős és vitorlázórepülő) létezett 1968-ig.
 

       

 

Az 1960-as évek második felében

 

A reptér keleti szélén még létezik az itteni lokátor számára hajdan emelt mesterséges domb, belsejében a szokásos beton bunker
(kameraaltal.blog.hu)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

 

 

 

.