Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



332. Kiskanizsa

 

Gazdasági épület 1910 körül

 

          

Pajták 1929-ből

 

   

Szigeti utca 12. és pajtája 1932-ben

 

Felvétel az Alsótemető utcából
(Lengyák Istvántól.)
 


Pivári utca 48. 1932-ben
(Ifjabb Makoviczky Gyula három felvétele.)

 


Cigány utca 25. 1941-ben
(Ketting Klára felvétele.)
 

Lakóházak a két világháború között

 

•A város nyugati részébe a török idők utáni betelepülés három különálló, viszonylag távoli területen kezdődött.

A Rácváros (a Kis- és Nagyrác utcák térsége) volt az egyik góc, amelyben hajdanán az első lakóházak megjelentek. További kettő is létezett: egyik a Hunyadi tér környéke, a másik pedig a Templom téren és a tőle északra eső területen volt. Ezek az 1786-os térkép szerint a Varasdi utcára (ekkor még itt haladt az országút Letenye felé) kapcsolódva már összefüggő egészet alkottak.

Nem létezett viszont még a Bajcsy-Zsilinszky utca keleti része, egészen a Szent Flórián térig.

 

1786

 

1809
(library.hungaricana.hu)
 

Kiskanizsa úthálózata egy 1826-os térképvázlaton
(Észak jobbra. A kis rajz talán a korábbi templom külső képéről, nagyságáról is tájékoztat.)

(library.hungaricana.hu)
 

•Kiskanizsa városrész polgárainak nagy többsége évszázadokon át mezőgazdasági tevékenységből élt.

 

     

Kapálás és veteményezés

(Ketting Klára 1940-ben készített két felvétele.)

(indafoto.hu)

 

•Itt említem, hogy amikor még a kiskanizsai családok jelentős részénél tartottak teheneket, a piacozó asszonyok egyik jellegzetes áruja volt a „csúcsos túró”.

 

 

 

A túróból körözöttet (túró, tejfel, pirospaprika, fokhagyma, bors, só) készítettek, abból kézzel kúpokat formáltak, ezeket pedig füstre tették. A szikkadtabb, de nem száraz példányok különösen finomak voltak.
Ritkán ugyan, de a vásárcsarnokban ma is fellelhető egy-egy kiskanizsai árusnál.
•A kiskanizsai (és más környékbeli) asszonyok vesszőből font „vékát” használtak megtermelt árujuk szállításához. Miután megpakolták azokat, sokszor hármat-négyet is egymásra helyeztek és fejükön egyensúlyozták terhüket a piac felé.

Megpróbáltatásaikat a legalsó véka alá helyezett, kendőkből font, gyűrű alakú párna (ez volt a „tekercs”) alig csökkentette.
 

Fejükön portékájuk...

(Az 1960-as évek első felében.)

(Thúry György Múzeum.)

 

A felvétel alapján készült 2014-ben „A piacozó” acél árnyképe és annak negatívja a vásárcsarnok nyugati oldalára

 

 

Egy eredményes délelőtt után hazafelé a piacról
(Ketting Klára 1940-es képe.)

(indafoto.hu)

 

Indulás Kiskanizsára

(Jobbra korosztálya legjobbika.)
(1905 körül.)
 

•A helyi lap Kiskanizsával foglalkozó rovatának szerzője 1939 karácsonyakor a városrészi szokások, babonák közül Luca székével foglalkozott.

 

A szék „december 13-tól naponta készül, pontos előírás szerint. A fát hét határból szedték hozzá össze, míg a készítés mindennap egy kevés munkával történik. A három éket karácsonykor, az éjféli misére hívó első harangkonduláskor kell egyre beleütni, méghozzá egy keresztúton.
Apám elbeszélése szerint 1901-ben az egyik legénytársa készített egy Lucaszéket a fent előírt módon, sőt az éjféli misekor rá is állt a székre. Bár a legények szoros gyűrűt vontak körülötte, mégis kiütötte a halálos veríték, mert »boszorkányokkal« kellett hadakoznia, akik azonban nem tudtak a közelébe férkőzni. A legény tavasszal elkerült a katonáékhoz, jó három esztendőre, s csak egy év múlva írta meg, hogy kit látott szarvakkal, seprővel stb. Mert a lucaszékes csak egy év múlva mesélheti el, hogy mit látott. Hogy miért egy év múlva, erre nem tudtunk bővebb felvilágosítást kapni.
Azóta több Lucaszék készült, de a templomba csak kevés legény merte elvinni. Legutóbb négy évvel ezelőtt csináltak Kiskanizsán Lucaszéket. De a ferences lelkész szigorú szeme előtt nem kockáztatta meg az illető a »boszorkányszemlélést«.”

 

(A babona úgy tartotta, hogy a székén állva látható, hogyan érkeznek be a misére – másnak láthatatlanul – seprűnyélen a boszorkányok.)

•Kiskanizsán látta meg a napvilágot Füredi Kálmán (1863-1936) cigányprímás.
Muzsikált bandájával Kossuth Lajos turini házánál, a párizsi világkiállításon, az orosz cár, az angol királyné, a görög király és sok más híresség előtt.
1887-ben vette feleségül Schranz (Schrantz) Teréziát, egy kanizsai építőmester leányát. Szerepléseiről eleinte Kanizsára járt vissza, de aztán a család Pápán telepedett le. Tizenöt gyermekük született.
Felesége 1932-ben, hetven évesen halt meg. Amikor négy esztendővel később a férj követte, tizenöt gyermekükből már csak egyetlenegy élt.

•A városrész utcaneveinek változását itt taglalom.
Elől az 1907-es címtárban fellelhető változatok olvashatók. (Ezek jórészt azonosak a város 1900-as rendeletével bevezetettekkel.)
Az 1864 évszám mögött az akkori kataszteri térképen található neveket sorolom.
1895 jelzéssel azokat az elnevezéseket közlöm, amelyeket a város 1895 és 1900 között született anyakönyveiben fel lehet lelni.

 

Alsótemető utca:
1907: Alsótemető utca, 1895: Alsó temető utca (a mai Alsótemető, Felsőtemető, Pápai utcákat sokszor Temető utcaként találjuk az anyakönyvekben), 1864: Alsó temető utca.
Bába utca:
1907: Bába utca, 1895: Bába utca (még az 1926-os térképen is fele hosszúságú a Bába utca: a Szigeti utcától húzódott a Pivári utcáig), 1864: Becsali utca.
Bajcsai út:
1907: Bajcsai utca, 1895: Bajcsai utca (időnként Bajcsa, Bajcs formában is írták az anyakönyvezéskor), 1864: Bajcsai utca.
Bajcsy-Zsilinszky Endre út:
1907: Ország út (1900-ban a Malom, a Fő és a Sormási utcákat egyesítették, de az új útnak nem lett része a Templom, a Szent Flórián és a Hunyadi tér), 1895: Malom, Fő és Sormás(i) utcák (a keleti rész az utcában létesült gőzmalomról kaphatta nevét), 1864: Sormási utca (csak az utca nyugati harmadához írtak nevet).
Berek köz:
1907: Berek köz, 1895: a Kis berek utca része lehetett, 1864: Köz.
Cigány utca:
1907: Cigány utca, 1895: Cigány utca, 1864: Cigány utca.
Felsőtemető utca:
1907: Felsőtemető utca, 1895: Felső temető utca (a mai Alsótemető, Felsőtemető. Pápai utcákat sokszor Temető utcaként találjuk az anyakönyvekben), 1864: Felső temető utca.
Hajgató Sándor utca:
1907: Polgár utca (1900-tól), 1895: Templom utca (előfordul a Kistemplom utca változat is), 1864: Templom utca.
Homokkomáromi utca:
1907: Homokkomáromi utca, 1895: Homokkomáromi utca (sokszor használták anyakönyvezéskor Komáromi utca változatot is), 1864: Homokkomáromi utca. (Emlegették Fölső utcaként is.)
Hunyadi tér:
1907: Hunyadi tér (1900-tól), 1895: nincs adat (lehetett a Fő tér része is), 1864: Piaci tér.
Jakabkúti utca:
1907: Jakabkúti utca (1900-tól), 1895: Peternác utca (előfordul a Dráva menti település, Peteranec nevével, illetve Peteráncként is), 1864: Hosszú utca.
Kismező utca:
1907: Kismező utca (1900-ban Kismező térként kapott önálló nevet), 1895: nincs adat, 1864: név nélkül.
Kisrác utca:
1907: Kisrác utca (a Rác utcát 1900-ban osztották két részre), 1895: Rác utca, 1864: Rác utca.
Körmös utca:
1907: Körmös utca, 1895: Körmös utca, 1864: Rajnai utca.
Malomkerti utca:
1907: Malomkerti utca, 1895: Malomkerti utca, 1864: név nélkül.
Nagyrác utca:
1907: Nagyrác utca (a Rác utcát 1900-ban osztották két részre), 1895: Rác utca, 1864: Rác utca.
Őrtorony utca:
1907: Őrtorony utca (1900-tól), 1895: Rózsa utca, 1864: Rózsa utca. (Emlegették Kis utcaként is.)
Pápai utca:
1907: Pápai utca (1900-tól), 1895: Alsó temető utca (a mai Alsótemető, Felsőtemető, Pápai utcákat sokszor Temető utcaként találjuk az anyakönyvekben), 1864: Alsó temető utca.
Pivári utca:
1907: Pivári utca, 1895: Pivári utca, 1864: Petránci utca.
Ráckerti utca:
1907: Ráckerti utca, 1895: nincs adat, 1864: név nélkül.
Rozmaring utca:
1907: Rozmaring utca, 1895: Rozmaring utca, 1864: Rozmaring utca. (Emlegették Szegény utcaként is.)
Szent Flórián tér:
1907: Szent Flórián tér (1900-tól), 1895: Fő tér, 1864: név nélkül.
Szent Rókus utca:
1907: Szent Rókus utca (1900-tól), 1895: Berek (Berki) utca, 1864: Berek utca.
Szepetneki út:
1907: Szepetneki utca, 1895: Szepetneki utca, 1864: Szepetneki utca.
Szigeti utca:
1907: Szigeti utca (még az 1926-os térképen is dupla hosszúságú a Szigeti utca: a Bába utca nyugati fele is hozzá tartozott), 1864: Becsali utca.
Templom tér:
1907: Templom tér, 1895: Templom tér, 1864: név nélkül.
Tornyos köz:
1907: Tornyos köz (1900-tól), 1895: Tornyos utca, 1864: név nélkül.
Varasdi utca:
1907: Varazsdi utca, 1895: Varazsdi utca, 1864: Varasdi utca.
Zsigárdi köz:
1907: Zsigárdi köz (1900-tól), 1895: a Kis berek utca része lehetett, 1864: Köz.

 

Az anyakönyvekben találtam utcaneveket, amelyek mai megfelelőjét nem voltam képes megtalálni.
A Felső, a Köteles és a Rádóca utca csak egy-egy alkalommal fordul elő; talán félreértések eredményei.
Biztosan létezett viszont az Egysor utca. Talán a Sormási utca észak felé elhajló vége lehetett (ma: Március 15. tér), de ez csak egy tipp.

 

 

 

 

 

 

 

 

.