Kerecseny szellemi értékei
Kerecseny község neve először 1255-ben leírt alakban ismeretes: Kerechen. Várföld volt, amelynek egyes részeit IV. László adományozta el Atyusz mesternek. 1345-ben Kapulnas-Kerechun, 1472-ben Alsó és Felsőkerecsen előnévvel megkülönböztetve fordul elő - olvashatjuk a szabad enciklopédiában.
A település nevét jeleníti meg a község címerének képe, melynek szöveges magyarázata a Magyar Állami Jelképek oldalán található.
A Ki kicsoda Zala megyében című dokumentumban találjuk, hogy 1600-ig a falu lakott volt, akkor felgyújtották és 1690-ig a település neve eltűnt. A falu 1750-től indult fejlődésnek, 1770-ben már 537 lakosa volt.
Kerecseny azok közé a települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit összegyűjtötték.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1920-ban 820 magyar lakta a települést.
Zala megye kézikönyvében olvashatjuk, hogy 1935-ben 852 katolikus és 4 izraelita lakott itt. Az Új magyar lexikon adatai szerint 1960-ban 800 fő a lakosok száma. A Magyar nagylexikon közlésében 1990-ben 364 fő volt a falu lakossága, 2001-ben pedig már csak 302 lakosa volt Kerecsenynek.
2005 decemberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli, ennek adatai szerint a lakosok száma nem éri el a 300 főt. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is tartalmaz.
A kézikönyvekben olvasható adatokat jól egészíti ki a település hivatalos honlapja.
Híres ember
Szalay Sándor tanító, író, tankönyvszerző a település szülötte.További érdekességeket tematikus linktárunkban találhat.
Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:perenyi.ildiko(kukuc)nagykar(ponthu)
Perényi Ildikó